fbpx

Történet

A Kovosmalt történelmét az 1906-os évtől kezdik írni. Ebben az évben, egy Barokk nevű vállalkozó felismervén Fülek jó stratégiai helyzetét létrehozza a Barokk és Társa vállalkozást és felépíttet egy gyárat zománcozott termékek gyártására.

1908-ban az első zománcedények elhagyják a gyárat. Ebben az időben 250 munkavállalót foglalkoztat a gyár. A konkurens cégeknek sikerül a gyárat  10 hónapra   leállítatni és  végül egy budapesti bank tulajdonába  kerül. Ez elegendő tőkét biztosít a gyártott termékskála kibővítéséhez.
1911-ben hozzáépítik az öntödét és következő év végére befejezték az új galvanizáló építését is.
A foglalkoztatottak száma 700-ra emelkedik. A szorgalmas Füleki munkásoknak köszönhetően a világ kezdi megismerni a „Kakas“ címert.
A termékskálát nagymértékben befolyásolja az első világháború. A termelésben a hangsúly a katonai megrendelésekre irányul.
Az első háború utáni évben a gyár a magyarországi tőkeszférából átkerül Csehországba.
1921-ben „Füleki zománcozott edények, fémtermékek és öntöde“ nevet kapja. 1920 és 1921-es éveket megbélyegzi a gazdasági válság. Munkahiány miatt, munkások elbocsájtására kerül sor, eltörlik a horganyzott termékek és kályhák gyártását. A következő években azonban a gyár folyamatosan működik.

 

1927. december 31-vel a gyárat megvásárolja a prágai „Sfinx“ részvénytársaság és a gyár új nevet kap: „Füleki Zománcgyár Sfinx R.T  Prága“. A gyár 1939-ig a részvénytársasághoz tartozik.

A gyártásba bevezetik a Sfinx és Gamma nevű új típusú kályhákat, esztrichek faszénre, fémhordók, mérlegek és konyhai kisgépek stb. gyártását.

Az üzem sok külföldi megrendelések kap, főleg díszített edényekre, melyeket vasúti kocsikban naponta szállítanak. Annak ellenére, hogy 1928 és 1929 között voltak már előjelei a közelgő világválságnak, a Füleki termelési üzem tovább fejlesztette gyártását és a foglalkoztatottak számát 1400 főre növelte.
1930 Szeptember 13-án T. G Masaryk meglátogatta a gyárat. 
 

1932-ben az üzem famegmunkáló egységgel bővül.
1933-ban a zománcozó részvénytársaság vezetősége gondolkozik a Fülek-i gyáregység leállításán, a gépek, berendezések leszerelésén és a Csehországi Most-ba való áttelepítésen. Ezen elgondolást a magas szállítási költségekkel indokolták, mivelhogy az exporton kivül a gyártás nagyobb hányadát Cseh- és Morvaorszóagba szállítják. Ezen határozat ellen kiállt az összes munkavállaló. A dolgozok nyomására a részvénytársaság vezetősége úgy határozott, hogy a gyártás továbbra is  Fülek-en marad és visszakövetelt egy 33%-os szállítási költség kedvezményt az államtól. Az üzem kibővítette  termelését krómozott termékek, vízvezeték szerelvények, fürdőszobakályhák, horganyzott kádak, gáz- és gőzszerelvények gyártásával.
1934-ben a dolgozók száma elérte a 2000 főt.
1935-ben a gyártás ismételten a katonai termékek és a második világháborúra való felkészülés felé irányul.
1938. július 27. éjjelén az üzemben hatalmas tűz tör ki és az egységek mintegy 70 % elpusztul.

A Sfinx részvénytársaság vezetősége kártérítést kap a biztosítótól, de ez nem elegendő az egykori többszintes műhelyek helyreállítására.
A fasizmus kezdete és a müncheni paktum után 1939-ben az üzemet beépítik a Királyi Állami Magyar Vas – Acél es gépgyárak Szövetségébe és a „Füleki Zománc-Edény- Fémárugyár és Vasöntöde“ nevet kapja.
A gyártás rohamosan növekszik, mivel a magyar piac egyenesen szórja a megrendeléseket a Füleki gyárnak.
Az 1940-es év megbélyegződik a II. világháborúval. Ez tükröződik a gyártási programban is.
1941 – 1942 között a katonai termelés nagysága meghaladja a civil megrendeléseket.
1943 – 1944 között rohamosan növekszik a katonai felszerelések gyártása és szállítása. A munkavállalók száma eléri a 4400 főt. 1944 decemberében a fasiszták elrendelik a fontos gépek és berendezések lebontását és Németországba való elszállítását. A létrejött illegális mozgalom menteni szeretné a gyárat, elrejtik a fontos gépeket és helyettük a vagonokba hasonló alkatrészeket és selejtet raknak.
Már néhány nappal Fülek felszabadítása után beindul az üzemben a termelés. A felszabadulás után a gyár  a „Fülek Ipari Üzemek BT“ nevet kapja,  ezt 1945-ben az államosítás után  a „Szlovák Zománcozó és Vastermék Üzem-re „változtatják. A gyártott termékskála nagyon széles és a munkavállalók száma  eléri a 4000 főt.
1946. július 1-vel különválik a famegmunkáló részleg, megalakul a „Faipar üzem „ a későbbi „Mier“. A „Vastermék“ üzemben továbbra is 2500 munkás dolgozik.
1948-ban a csehszlovák ipar átszervezése után megalakul az úgynevezett „Kovosmalt“ nemzeti vállalat. A vállalat az általános Gépipari Minisztérium egyenes irányítása alatt áll.
Az államelnök 1958-ban kitünteti a gyárat a Csehszlovákia megalakulásáért tett kiemelkedő erőfeszítésekért. 
1982-ben átsorolják az üzemet a Fémtermékek Szövetkezetéhez Trvnava-i (Szlovákia) székhelyhez. A csehszlovák ipar további átszervezése során a Pozsony-i  (Szlovákia) OMNIA termelési és gazdasági  egység részévé válik. 
 

A THORMA Füleken

A rendszerváltás után 1992-ben a főző és fűtőberendezések gyártása átkerül a THORMA és Omnia közös vállalkozáshoz a T + O Gyártó Kft.-hez.
1994-ben, az Omnia kilépése után, megalakul a THORMASMALT Kft és ezt követően.
1998. július 1-vel átmegy a gyártási részleg a THORMA Výroba betéti társasághoz.
2000-ben THORMA Výroba  B.T, bevezeti az EN ISO 9002 minőségirányítási rendszert, melyet  2003–ban az EN ISO 9001:2000 követelményekhez hozzáigazít.
2002. óta bevezetésre került az EN ISO 14001 környezetvédelmi vezetési rendszer is.

Van kérdése?
Kérdezzen tőlünk, örömmel válaszolunk.